Anyagleadásnál a küldött állományt csak abban az esetben tudjuk e-mailen elfogadni, ha a kekelefantnyomda@gmail.com vagy az info@kekelefant.hu e-mail címre küldi. E-mailes anyagleadást csak kis méretű pdf-ek küldésénél javasoljuk. (max 20Mb)

Fontos információ: Az árajánlatban küldött állományokat nem tudjuk anyagleadásnak tekinteni (mert nem tudjuk, hogy ez a végleges állomány-e), ezért kérjük, hogy a félreértések elkerülése végett, a megrendelést követően a végleges állományt újra adja le, vagy jelezze felénk hogy az anyag a korábban küldött anyag a végleges-e.

Ismert technikai hiányosságok (pl. gyenge képminőség) előre jelzése és az esetleges nyomdai belenyúlások előzetes engedélyezése (méretcsökkentés, kisebbre vágás, borítékoknál a logó lejjebb mozgatása, direkt színek bebontása) percekre rövidítheti sokszor napokig bonyolódó technikai kommunikációt.

Annak ellenére, hogy a technikai ellenőrzés a nyomdai feldolgozás részét képezi, minden esetben gyorsabb, ha az anyagban lévő hibákat még leadás előtt kijavítják. Adobe Acrobat Readerben átnézve az általános hibák nagy része kiszűrhető. Felülnyomások ellenőrzéséhez a gyári beállításokat módosítani kell.

Egyszerű vizuális ellenőrzéssel észrevehetők a kifutó hibák, a fonthibák, és a pixeles képek jó része. A nagyon sok hibát és reklamációt okozó felülnyomások ellenőrzéséhez az „Oldalbeállítás”-nál a gyári „Felülnyomásos előnézet”-et „Mindig”-re kell állítani. Adobe Illustratorban az objektumok egyenként megvizsgálhatók, a pdf szerkezete láthatóvá válik. A vizuális ellenőrzésen túl az objektumok fő paraméterei egyenként bemérhetők. A pdf szerkezete drótváz módban ellenőrizhető.

Adobe Acrobat Pro (Professional) lehetővé teszi saját beállítású ellenőrző (preflight) rutinok futtatását.

Az Adobe Acrobat Pro nem keverendő össze az ingyenes Adobe Acrobat Readerrel, amihez képest jóval több ellenőrzési szolgáltatást is nyújt, pl. saját ellenőrző rutinok készítését. Adobe Acrobat Pro-ban teljes ellenőrzést lehet végezni. Javasoljuk a képen kiválasztott ellenőrző profil használatát! Bizonyos hibák esetén az “Analyze and fix” gombbal a pdf javítható is. Az ellenőrző profilon javasolt az ipari szabvány.

A kimeneti előképen a színcsatornák ki-be kapcsolgatása különösen hasznos.

A felülnyomások ellenőrzéséhez a gyári beállításokat itt is módosítani kell. PitStop-pal komplett nyomdai előkészítés és ellenőrzés végezhető. Az általunk használt ellenőrző rutinokat mások számára is elérhetővé tesszük. A nyomdai ellenőrzést nálunk az Adobe Acrobat Pro-ba épített Enfocus PitStop plugin-nel végezzük, amely a saját beállítású ellenőrző rutinokon túl rendelkezik a nyomdai előkészítéshez szükséges eszközökkel is. Ezek az eszközök esetenként lehetővé teszik a leadott állományok módosítását is. A nyomdai belenyúlások korlátairól és kockázatairól külön fejezetpontban olvashat. Az általunk általánosan használt saját beállítású ellenőrző rutinjainkat kérésre szívesen átadjuk ügyfeleinknek, akik PitStop-pal rendelkeznek.

Fájlméret csökkentése

A képfelbontások egy bizonyos határon túli növelését a nyomdai rácsozás már nem tudja visszaadni, nem emeli a képek részletgazdagságát. 70-es (175 lpi) rácssűrűségnél 300 dpi, 100-as (250 lpi) hibrid rácsozásnál pedig 500 dpi fölötti képfelbontások optimalizálása gyorsítja a feldolgozást. A 300 dpi felbontással beszkennelt képek kicsinyítése egyenes arányban növeli a fájlok méretét. Egy negyedére csökkentett kép felbontása 1200 dpi lesz, fájlmérete viszont ugyanakkora. Így szükségtelenül nagy felbontású (sokszor több ezer dpi) képekből álló, elviselhetetlen lassúsággal küldhető és feldolgozható anyagokat kapunk. Legrosszabb esetben az utolsó pillanatban derül ki, hogy a sok oldalt tartalmazó montírung adatmennyisége összességében meghaladja a számítógép kapacitását. Ha az oldalak mérete egyenként száz MB nagyságrendű, érdemes a képfelbontásokat még leadás előtt optimalizálni.

Vektoros elemek számának csökkentése

A nagyon sok (tízezres nagyságrendű) apró vektoros elem jelenléte (pl. nagyon finom mintázatnál) nem növeli számottevően a fájlméretet, de katasztrofálisan lelassítja a számítógépes feldolgozást, sőt sok esetben lehetetlenné is teszi. Ilyenkor vagy a raszteres képpé alakításával, vagy a mintázat nem látható részeinek törlésével új pdf-et kell a forrásfájlból készíteni.

Feldolgozhatóság

megfelelő fájl formátum: nem sérült, jelszóval nem védett, a tartozékokhoz és a műveletekhez az összes szükséges fájl rendelkezésre áll
oldalak montírozhatósága: különálló oldalak, oldalsorrend
stanc, dombor, prég, lakk: kijelölhető-e és leválaszható-e a grafikáról
általános, durva szépséghibák: (komplett kifutó hiány, tömegesen gyenge felbontású képek, nem beágyazott fontok), amik várhatóan nem felenek meg a megrendelő elvárásainak
megrendelt paraméterekkel való összevetés: méret, terjedelem, színek száma
Ilyen hibák esetén a problémák tisztázásáig ill. javított pdf küldéséig további technikai ellenőrzést nem végzünk.

Szépséghibák

egyedi gyenge képek, helyi kifutó hiányok, csíkos verlauf, vágáshoz, hajtáshoz közeli elemek stb.

Az ilyen problémákat tartalamzó leadott anyagot minden szempontból kompletten leellenőrizzük és fel­dolgozásra előkészítjük, de a javítás ill. a megrendelői jóváhagyás megérkezéséig a további műveleteket felfüggesztjük.

Tartalmi észrevételek

Tartalmi revíziót, szöveg ellenőrzést nem végzünk, de ha valamilyen nyilvánvaló ordító hiba véletlenül szemet szúr (pl. rossz évszám a naptáron stb.) természetesen szólunk. Az ilyen hibák nem észrevételéért viszont felelősséget nem vállalunk.

Trapping

A papírnyúlás miatt bekövetkező esetleges nyomási pontatlanságot kompenzáló számítógépes művelet, ami egy speciális szoftver segítségével finom nagyságrendben átfedést hoz létre a különböző színű felületek találkozásánál. Az átfedés mértéke tized milliméter alatti, szabad szemmel nem látható.

Bizonyos esetekben, a pdf szerkezetének összetettsége miatt ez az átlapolás szoft­veresen nem hozható létre. Ilyenkor a szükségünk van a grafikus vagy operátor segítségére, hogy ezt felülnyomásba rakott vékony körvonallal manuálisan hozza létre.

Rippelés

A leadott állomány számítógépes feldolgozásának utolsó, a lemezlevilágítást közvet­lenül előző lépcsője. Itt már ritkán jelentkezik hiba, de ha igen, az rendszerint új pdf leadását igényli.

A nagyon nagy (több ezer dpi) felbontású képeket vagy a nagyon sok (tízezres nagyságrendű) vektoros elemet tartalmazó oldalakat egy ívre összerakva akkora adatmennyiség adódhat össze, amelynek feldolgozása túllépi a rip kapacitását (lefagy). Az oldalakat a forrásfájlból kiindulva egyszerűsíteni kell.

Előfordulhat az is, hogy ha a rip illegális fontot talál, hibakijelzéssel megszakítja feldolgozást. Ilenkor meg kell találni a hibás oldalt, azon belül a bűnös fontot, és az éritett szöveget vagy át kell dolgozni más betűtípusból, vagy a betűket körvonallá kell alakítani. A jövőben pedig kerülni kell ezeknek a fontoknak a használatát.

Változatlan utángyártások

esetén az arhivált fájlok használatával a technikai ellenőrzés és előkészítés nagy része kihagyható, ami az átfutási idő jelentősen növelheti.

Állomány javítás

A pdf fájlformátum ún. zárt, nem szerkeszthető állomány. Ennek ellenére egyes szoftverek (pl. az általánosan használt Illustrator is) lehetővé tesznek korlátozott mértékű bele­nyúlásakat. Az általunk kizárólagosan használt Enfocus PitStop-pal az alábbiakra van lehetőség.

Oldalak egészét érintő állomány módosítások:

A befoglaló ill. vágott méret megváltoztatása
Az oldal elforgatása, tükrözése.
Oldalak sorrendjének megváltoztatása, cseréje (pl. javítottra).
Tartalmi belenyúlások az oldalon belül
(kivételes esetben, külön megrendelői igény esetén):

Objektumok mozgatása, törlése.
Objektumok átszíneszése.
Az elvégezhető belenyúlások feltétele, hogy a pdf-en belül az elemek jól elkülönüljenek, a módosítandókat könnyen ki lehessen jelölni. Ez a feltétel a pdf-ek nagy részét szerkeszthetlenné teszi, mert íráskor egy kitakart képrészlet vagy transzparencia miatt az egyébként egyszerű grafika is áttekinthetetlenül bonyolult szerkezetűvé válhat.

Nem végezhető el semmilyen körülmények között :

Szöveg szerkesztés (átírások, beszúrások)
Képek szerkesztése (átszínezés, árnyalat módosítás, retus)
A fentiek miat ilyen módosításokat csak nagyon kivételes esetben, végszükség esetén végzünk el, és annak eredményét a megrendelővel minden esetben jóváhagyatjuk.

A tartalmi belenyúlások elvégzésétől az alábbi okok miatt a legtöbb esetben elzárkózunk:

Az általunk használt szoftvert nem kiadványszerkesztésre tervezték, ezért egy-egy összetettebb művelet legtöbbször csak jóval komplikáltabb módon végezhető el, mint a nyitott forrásfájlban. Ami a kiadványszerkesztő, ill. grafikai szofverekben egy mozdulat, az nálunk akár több órás kínlódást is jelenthet.

Későbbi, módosított utángyártások esetén a forrásfájlban ezek a pdf belenyúlások nem lesznek benne, és jó eséllyel ismételten elfelejtődnek.

Nyomdai fájlként grafikai szoftverekben (Adobe Illustrator, Adobe InDesign, Adobe PhotoShop, QuarkXpress, CorelDraw) készült, PDF X1a:2003-as, szabványos Pdf fájlt kérünk. Egyéb, pl. .tiff, .jpg képformátumokat, ill. a grafikai szoftverek szerkeszthető fájljait (.indd, .qxd, .cdr, .psd) nem tudjuk fogadni. Kivételt képez az Adobe Illustrator .ai kiterjesztésű állománya, ha azt úgy mentették el, hogy Adobe Acrobatban nyitható legyen. Mivel ugyanabból a grafikai forrásfájlból a felhasználás igénye szerint többféle minőségű pdf menthető, leadás előtt fontos megbizonyosodnunk arról, hogy valóban nyomdai állomány van-e a birtokunkban.

A nyomtatásra alkalmas pdf-ben a képek felbontása azonosan magas a forrásfájlban lévővel, valamint rendelkezik a feldolgozás szempontjából fontos kifutásokkal, illesztő és vágójelekkel. Megfelelő program híján a csak vizuális bemutatásra készült (preview) pdf-eket leginkább kis fájlméretéről, a kifutók és vágójelek hiányáról lehet könnyen felismerni. PDF X1a esetén a képek tömörítése változtatható. Alapesetben minden olyan színes kép, amely nagyobb mint 450 dpi azt 300 dpi-re csökkenti. A beállításokat Pdf íráskor meg lehet változtatni.

A kinyomható képfelbontásnak alsó határa nincs, az ezzel kapcsolatos hiba jelzéseink célja, hogy tudatosítsuk ügyfeleinkben, hogy a küldött paraméterekkel milyen minőséget fognak kapni (alacsony felbontásnál rosszabb minőséget attól, mint amilyet elképzeltek).

Nyomdai fájlok készítését nem vállaljuk (nem rendelkezünk a szoftveres háttérrel és kapacitással), de igény esetén tudunk megfelelő stúdiókat ajánlani, ahol ezt külön megrendelhetik.

Ugyanígy nem vállaljuk még a legegyszerűbb kiadványok (névjegy, levélpapír) grafikai összerakását sem.

Az Office alkalmazásokban készült pdf-ek minősége nagyon sokszor nem felel meg a nyomdai igényeknek. Általános szín-, képfelbontási és fonthibák igazolják, hogy elsősorban irodai és nem nyomdai felhasználásra tervezték. Komoly többletmunkával lehet csak alkalmassá tenni (nem túl minőségigényes) kiadványok előállítására.

CAD programokkal készült műszaki rajzok használnak egy ún. eszközfüggő vonal vastagságot, ami egy adott nyomtatóval kinyomható legvékonyabb vonalat jelenti. A nyomdai pdf-ekben ezek 0 (azaz nulla) vastagságú vonalként kerülnek be, és a nyomatokon már nem látszanak. Ellenőrzésük csak képernyőn, Adobe Illustratorban megfelelő, asztali nyomtatón történő kinyomtatása ugyanúgy becsapós!

Szeparált pdf

Régebben népszerű pdf fajta volt, mert könnyen lehetett rajta ellenőrizni a felülnyomásokat és a direkt színeket. A technika azonban mára túllépett rajtuk, a jelenlegi nyomdai feldolgozó szoftverek már nem tudják kezelni az ilyen módon mentett állományokat.

Pdf export módja

A grafikai szoftverekben az exportálandó pdf minőségét egy legördülő menüpontból lehet kiválasztani, a „Nyomdai” ill. a „Press Quality”-ra kattintva. A pdfX verziók használata a grafikus számára azzal a plusz szolgáltatással jár, hogy írás közben ellenőrzi az állomány fontos paramétereit, és hibajelzést küld, ha pl. alacsony felbontású képet talál.

A Pdf X1a-ban nem lehet RGB, Lab szín, csak CMYK vagy Spot. Nem lehet benne transzparencia sem. Ezért mi ezt a formátumot javasoljuk.

Disztillált ps

Sokáig – nyomólemez készítéshez használt RIP szoftverek alacsonyabb fejlettségi fokán – biztonságosabb volt a forrásfájlból előbb ps-t exportálni, és azt Acrobat Distillerrel alakítani pdf-é. Ma már a közvetlen exportálás is biztonságos, sőt egyszerűbb szerkezetű, könnyebben feldolgozható pdf-eket eredményez. Ez alól egyedül a CorelDraw a kivétel, aminél továbbra is biztonságosabb ps-t disztillálni.

A több oldalas kiadványok oldalait külön pdf oldalakon kérjük sorban egymás után, nem oldalpárban. Szükségtelenül zavaró a kilövés szerinti oldalpárosítás (16-1, 2-15 stb.) is.
Egy pdf annyi oldalt tartalmazzon, amennyi még kényelmesen küldhető és kezelhető. A nyomdai feldolgozás szempontjából nálunk az a kedvezőbb, ha minél többet.
Ha minden egyes oldal külön pdf-ben van, szerencsés a fájlokat összezippelni vagy/és nevükbe az oldalszámon kívül egyszerű szöveges azonosítót is beírni.
Névjegyek, címkék stb. se legyenek tablóban összerakva (pl. A4-re), hanem pdf oldalanként csak egy-egy legyen.
Hatalmas plusz munkát jelent számunkra azoknak a pdf-eknek a szétszedése, amikor egy doboz egyes elemeit (alj, tető betétek) egymás mellé rakják fel egyetlen óriás pdf oldalra.

A fentiek alól kivétel, azaz szerencsés, ha össze van rakva:

• Borítók elő- és hátoldala gerinccel együtt, ha van
• Hajtott szórólapok és laporellók kiterített egymás melletti oldalai
• Ívnyomás rendelés montírozott állománya a rendelt ívméetre.

Általánosan 3-5 mm kifutó szükséges és elegendő, a kiadvány jellegétől függően. Szóró­lapoknál elég a kevesebb, füzeteknél kell a több. Stancolt kiadványoknál különösen fontos.

A szemben lévő oldal kötésbe kerülő kifutója nem zavaró, a montírozó szoftver automatikusan lenyeli.

Spirálkötött kiadványoknál viszont a belső oldalra is kell saját kifutó.

A kifutó az oldalméreten, azaz a vágójeleken kívül helyezkedjen el. Kifutóval megnövelt méretű oldalak vágott méretre igazítása jelentősen komplikálja a nyomdai feldolgozást.

Vágójelek, illesztő jelek távolsága a vágástól legalább 3 mm legyen

A montírozott íven ugyan nem a pdf-en lévő vágójelek jelennek meg, de a vágás pontos beállításához feltétlenül szükségesek. Illesztőjelek nem feltétlenül kellenek, de nem zavaró, ha jelen vannak. Minden külső jel és skála a vágástól legalább 2 mm távolságra legyen.

A vágójeleket lehetőleg szoftveresen kell felrakni. A manuálisan illesztett jelek pozíciója gyakran pontatlan.

A pdf egyes oldalait kifutóval és jelekkel együtt magába foglaló méretet hívjuk média méretnek. Ezt pdf írásakor lehet beállítani, ill. a gép által felkínáltat átírni. Komoly hibaforrást jelent, ha egy kiadványon belül ez a méret nem egységes, legtöbbször a máshol készült és külön beillesztett hirdetés oldalaknál és utólag küldött javításoknál fordul elő. Ha ilyennel találkoznak, kérjük egységesítsék, vagy külön hívják fel rá a figyelmünket.

A levilágítási rács sűrűségét a pdf-be beépíteni nem lehet, azt a montírozó állítja be a lemezre küldéskor. Általánosan 70-es (175 lpi) AM ráccsal dolgozunk. (AM rácsnál az azonos sűrűségű raszterpontok mérete, FM rácsnál a sűrűsége határozza meg a tónusértéket.) Ha ettől eltérőt szeretnének, azt a megrendelésben kérjük jelezni. A hagyományos rácsképzésen kívül kérhető az ún. hibrid rácsozás, ami a 8% alatti és 92% feletti kitöltési tartományban hagyományos AM rácsként jelenik meg. 8% és 92% közötti értékeknél viszont a raszterpontok méretének csökkentése helyett FM rácsozás szerinti ritkítással éri el a kívánt tónusértékeket, így 80-as vagy 100-as (200 ill. 250 lpi) rácssűrűségnél is kinyomható méretű raszterpontokat kapunk. A nagyobb rácssűrűség jó minőségű képek esetén növeli a részletgazdagságot, a gyengébb képminőségeket viszont tovább rontja. Alkalmazása ajánlott a moiré veszélyének és a vékony, nem teli tónus léniák recézettségének csökkentésére is. Cold foil tónusok levilágítására 40-es rácsot használunk, mivel ennél a technológiánál a kivitelezhető rácspont méretek korlátozottak. Tiszta FM (a köznyelvben gyakran kristály rácsnak nevezett) rács nem kérhető.

Nem kötelező, de fontbeágyazási hiba esetén a legyegyszerűbb javítási mód.

A hibás színprofil használatának tipikus esetei:

A hibás színprofil használatának tipikus esetei. Egy nyomdai állomány elkészítésekor a „nem használtunk színprofilt” kijelentés nem lehet igaz. Egy szín konverziójához mindig kell profil, ami – ha nem is tudunk róla – a gyárilag beállított, amerikai tekercsnyomtatáshoz használt US WEB COATED. Ez a szoftver installálásakor jusson eszünkbe, és állítsuk át!

A színprofilokat a képfeldolgozó és kiadványszerkesztő szoftverek a színek konverziója közben használják. Egy már konvertált szín a profil utólagos megváltoztatásával nem változik, ahhoz vissza kell mennünk az RGB verzióhoz és újra konvertálnunk kivéve, ha a színterek mérete hasonló, akkor lehet cmyk-cmyk konverziót is használni.

Nem megfelelő színprofil használata esetén a színek nem a mi gyártási folyamatunkhoz, alapanyagainkhoz lesznek optimalizálva. Az eredmény előre nem látható, esetleges. Ugyanabból az állományból, ugyanazokkal a CMYK értékekkel is eltérő eredményt kapunk, mint korábban, más nyomdában. Az általunk készített proof az általunk beállított színprofillal számol – a jelenlegi beállítás nem veszi figyelembe az állományban beágyazott színprofilokat – ezért az általunk készített, jóváhagyott proofon levő színek kinyomhatóak lesznek. RGB kódolású fekete szövegek színét a kiadványszerkesztő program színprofilja 4 szín feketévé konvertálja, ami azon túl, hogy a vékony betűket is raszterpontokra bontja, nem lesz egységes árnyalatú a sima feketéből korrekten kialakított szövegekkel. A nem megfelelő színprofil használata a monitoron és az ügyfél “proofján” eltérő lesz a mi proofunkhoz vagy a nyomathoz képest.

Hozott proof spektrofotométerrel bemért és hitelesített színskálával

Általunk készített, ügyfél által elfogadott proof
Egységes 320x450mm méretű proof-papírt használunk, amin szimulálni tudjuk a mázolt (műnyomó) és mázolatlan (ofszet) papírok színvisszaadását. Fényes és matt között viszont nem tudunk különbséget tenni. A nyomtató színhűségét minden esetben ellenőrizzük.

Hozott proof vagy nyomatminta skála nélkül
A kapott mintát, vagy skála nélküli proofot egy általunk használt úgynevezett színskálával összehasonlítjuk. Ha érzékelhető eltérést tapasztalunk, akkor azt jelezzük a megrendelő felé, hogy nem tudjuk a kapott mintát 100%-an reprodukálni, legfeljebb csak megközelíteni. Ilyenkor, ha kérik, elkészítjük a proofot, majd megmutatjuk jóváhagyásra.

Direkt színek esetén
A proof nyomtatók direkt színeket csak korlátozott mértékben tudnak szimulálni, ezért nem lesz 100%-ban színhelyes a proof. Ezek ellenőrzéséhez (kiválasztásához) inkább a gyári pantone színskálákat ajánljuk, mivel ezek lesznek a legközelebb a nyomathoz.

Nyomás utáni lakkozás vagy fóliázás esetén
A lakkozás kis mértékben, a fóliázás számot tevő mértékben sötétíti a friss nyomaton még pontosan egyező színeket. A fóliázást is számításba vevő proof előállítása technikailag nem kivitelezhető.

Speciális (pl. színezett) papírra történő nyomás esetén

Cold foilra vagy fedő fehérre nyomott színek esetén
A cold foilra ill. fémgőzölt hordozóra tervezett grafika proofolása nemzetközileg is friss, fejlesztés alatt álló technológia. Elsősorban nem a színhűség, hanem a végtermék megjelenésének értékelésében jelent segítséget. Ilyen igény esetén a várható minőségről, költségekről és elkészülési időről előzetesen konzultáljon kollégáinkkal.

monitoron látott szín
más nyomathordozóra nyomott vagy nem nyomtatott szín (pl. a termék, ami a dobozba vagy katalógusba kerül)
digitálisan nyomott minta (ofszet nyomtatás esetén)

A leadott anyagban maradt RGB színek CMYK colorba történő konvertálását az Iso színprofilok alapján automatikusan elvégezzük. Direkt (Pantone) színeknél ugyanezt a CMYK color bontást is el tudjuk végezni, ha be vannak állítva az alternatív CMYK színtér értékei. Mivel az alternatív CMYK színtérben megadott értékek pontossága a pdf-et generáló szoftvertől és annak beállításaitól függnek, alapesetben ezek az értékek nem valami megbízhatóak. Ezért praktikusabbnak tartjuk, ha ez a konverzió még a pdf írás előtt megtörténik, hogy az eredményt az ügyfél azonnal láthassa, és szükség esetén igazíthasson rajta.

LAB colorban lévő színek konverzióját nem vállaljuk.

Direkt szín nyomtatáshoz az állományban is ugyanazt a színt kérjük beállítani, amit nyomtatásban is szeretnének látni. Color színek valamelyikének használta nem szerencsés (pl. „A cián színű elemeket kérjük Pantone Reflex Blue-val nyomni.”), mert így nem tudjuk ezt a színt nyomás közben folyamatosan visszamérni.

Szeparált pdf-et direkt színek esetén sem tudunk fogadni. A jelenleg használatos driverekkel ma már nem szokott problémát jelenteni a kompozit pdf-ekbe történő beépítésük.

Direkt színű Pantone és HKS festékek kikeveréséhez rendelkezünk a szükséges színskálákkal. Más direkt színek kikeveréséhez nyomott mintát kérünk.

A nyomaton nem festékkel megjelenítendő felületeket (lakk, cold foil, prég) ill. a grafikához igazodó technikai vonalakat (stanc, dombor) direkt színekkel kérjük a nyomdai állományba építeni. Legjobb, ha a grafikával azonos pdf-ben szerepelnek, de annak egy külön oldalán, azonos illesztőjelekkel. Nevükben lehetőleg utaljanak funkciójukra (a dombort jelző szín neve legyen „dombor”), vagy legyen a pdf-ben egy beillesztett színmagyarázó felsorolás, táblázat.

A prég vagy cold foil színét nem az állományban való színmegjelenítésük határozza meg. Egy lila színnel jelölt prég automatikusan nem lesz lila színű fóliával prégelve, hacsak az a megrendelésben külön nincs meghatározva. Cold foilnál ezüst és arany prégnél pedig számos, katalógusból külön kiválasztható, nem csak metál színű fóliából lehet választani.